live4flying

Sziasztok,

Szeptemberben a legérdekesebb járatom talán a Sydney-Christchurch 5 napos multiszektor. Megjegyezném, hogy borzalmas nehéz megjegyezni lebetűzni az új-zélandi város nevét, de még amikor a logisztikában dolgoztam, akkor egy pasas megkért,  adjak neki díjat Budapest – Christchurch-re egy konténerre, így már nem volt ismeretlen. 😅

Az A380-assal csináljuk ezt a járatot, így teljesen osztálykirándulás érzést ad ez az 5 napos túra a 28 crew-val, amibe már beleszámoltam a 4 pilótát is. Azért kell 4 pilcsi, mert Dubai-Sydney 13 órás, így a repülés felét átalusszák, hogy pihentek legyenek leszálláskor is.

Én eléggé kivoltam merülve Sydneyben, így csak tettem egy kötelező sétat a városban, ezen kívül aludtam. Jól is tettem, mert délután 3-ra értünk a Christchurch-i hotelbe, ami olyan kis pindurka volt a többi hotelünkhöz képest. Utánajártam nektek, hogy 350 000-ren lakják a várost, és még így is ez a második legnagyobb az országban. Azt hallottam, hogy több bárány van itt, mint élő ember. (Ezt tényleg csak hallottam, nem találtam róla megerősítő statisztikát. 😂🐑)

Három autót béreltünk és 18-an (nem elírás, valóban 18-an, nagyon aktív volt a crew) elindultunk a hoteles néni által betáplált GPS koordináták felé, amelyek egy úgy nevezett hot spring-et jelöltek, azaz termálvízes fürdőt. Ahogy Magyarország, úgy Új-Zéland is nagyon híres a gyógyvizéről, azonban a kettő különbözik. De ne szaladjunk ennyire előre.

Tehát hoteles néni azt mondta, hogy 2 óra 45 perc vezetés áll előttünk. Mivel nem voltunk jártasak az utat illetően és elkezdett nagyon szerpentines lenni egy idő után, ráadásul az idő is romlott, és még ránk is sötétedett, így hosszabb lett. Ráadásul tovább is hajtottunk a fürdő előtt. Néni mondta, hogy először van az emberi kéz által összehozott és utána a természetes. Na most úgy gondolom, hogy észre se vettük a mesterségeset, mert elhajtottunk egy mellett és azt hittük, hogy az a mesterséges. Így lett, hogy vissza is fordultunk és összesen 4 órát ültünk a kocsiban, nem irigyeltem a sofőröket. De végül abban kötöttünk ki, amelyikre azt hittük, hogy mesterséges, közben az volt a természetes. Vagy ki tudja. 🤷🏼‍♀️Sötét volt, és szemerkélt az eső, bentről pedig kandalló tüze hívogatott, így bementünk.

Zárásig már csak másfél óra volt, de még így is kiperkáltuk a 40 NZD-t, ami 7 600 HUF-nak felelnek meg. Iszonyatosan drágának ítélem meg, még ha egész nap ott lettünk volna, akkor okés. Ezért a pénzért egyébként nem kaptunk törölközőt, papucsot, ezekért külön kellett volna fizetni, illetve a wi-fiért is. (Még jó, hogy a Néni felkészített minket, így vittünk mindent! ) Szerencsére, az oxigént ingyen adták. Korom sötét volt ugye, tehát sokat nem láttunk az egész helyből. Azt hiszem, az egész elhamarkodott volt, hogy ilyen messzire induljunk el, amikor már csak a fél délután áll rendelkezésünkre. Szerencsénkre a csapat iszonyat jó volt, így fájósra nevettem a hasam. Egyébként 3 merülő medence van, szauna, gőzkamra, japán fürdő.

A víz 36-40 fok között mozog medencénként, és zöld színű, és alga (vagy ahhoz hasonló zöld trutymó) úszkál benne. A legfurább, hogy záp tojás szagú. A mi termál vizünk sárga színű otthon, nem?

Kb. éjfélre értünk haza, kétszer majdnem karambolóztunk… Őszintén meg voltunk áldva a sofőrökkel. Az egyik lánynak ismerős volt a másik oldalon vezetés, mert neki az a normális, viszont ő nem volt olyan bátor hazafelé a sötétben, és elég sok óriási kivilágított kamion jött szemben. De ő még a jobb volt, a másik pedig egy srác, aki balkormányos autót vezet, ahogy mi, na ő állandóan húzott le balra, illetve egy kanyarnál látta a kamion fényszóróját ( a kamiont még nem) , és valamilyen okból nem tudta eldönteni, hogy melyik sávban fog megjelenni a jármű… Pedig nyilvánvaló, hogy a kamionos helyi, tudja melyik oldalon kell vezetni, de mégis áthúzta a srác  a szembe sávba a kocsit, és nézd már, ott volt a kamion premier plánban az orrunk előtt, de kirántotta előle a kocsit utolsó előtti pillben. 🤦🏼‍♀️  Ezek után szerencsére visszacserélték a vezetést a lánykával, és a szerpentines utakról is kijöttünk. Egyébként három kocsival mentünk, egyedül a miénkben volt két sofőr. Én se lettem volna jobb, de pont ezért el se  vállalom… Na mindegy, túléltük.

Másnap reggelre már lecsappant a létszám, és a Gondola nevű dombra mentünk el reggeli után. Ahova felvonóval mentünk fel, 28 NZD helyett 14-et (2660 HUF) fizettünk a kedvezményes Emirates kártyánkkal a felvonó használatáért felfelé és lefelé egyaránt. (Vicces, hogy a világ másik felén is van kedvezményünk. 😀 ) Azt mondták, fel is lehet sétálni, kb egy óra, de lefelé csak fél. Na úgy döntöttünk, hogy lefelé sétálunk, de ez lett egy óra igazából. Nem tudom leírni, milyen gyönyörűséges volt a látvány odafenn. A dombtetőn (445 méter magas) leültem egy 5-10 percre (megint szorított a cabin crew beosztás, mert délután volt a járatunk vissza Sydneybe). Ahogy elkezdtünk lefelé sétálni a nagy sziklák között elkapott megint a Gyűrűk ura érzés, mint ahogy anno Aucklandben (szintén Új-Zéland), amikor a Hobbit falvát látogattuk meg. A kilátás tényleg olyan, mint amilyen a filmekben, ugye nem kell mondanom a rajongóknak, hogy ebben az országban vették fel nagy részét a filmnek.

Persze videóztam is nektek, mert annyira rám jött az 5 perc. Csak azért nem álltam neki azóta Gyűrűk urát nézni, mert Trónok harcát olvasok. 😅 Na és lefelé csodálatos volt az út, egészen addig, amíg kitalálta a supervisorünk, hogy sose érünk le, ha a kijelölt betonon úton megyünk, így jónak látta átmászni egy szöges dróton, és így egy nagyon meredek hajtáson mentünk le. Annyira nem járhattunk tilosban, mert jöttek velünk szembe folyamatosan. 😀

Ez a délelőtt ezerszer jobb volt, mint az ezt megelőző délután. Igazán szájtátósra sikeredett. 😱😍

Estére már Sydneyben voltam, és végre kialudtam magam 10 órában. 😀 Másnap Andrissal találkoztam, aki már nem is tudom hány éve él Ausztráliában, de még mindig tartjuk a kapcsolatot és szuper volt megbeszélni, hogy kivel mi történt az elmúlt egy évben, amióta nem láttuk egymást.

Jó kis öt napot sikerült összehozni! 🙂

És a videó:

Köszi, hogy elolvastad,

Üdv,

Dorka