Andalúzia kincsei

Sziasztok,

Nem rég értem haza második vakációmból, mióta itt vagyok Dubaiban. Az első anyuval Róma volt, és most Regivel Andalúzia. Már hónapok óta tervezgettük Regivel, hogy hova menjünk nyaralni, tulajdonképpen Andalúzia tuti bizti volt. Ez Spanyolország legdélebbi tartománya, és nagyon sokat hallottunk róla anno a gimiben, mivel spanyol tanáraink imádták, ráadásul az anyanyelvi lektorunk Sevillából jött, tehát nagyon kiváncsiak voltunk rá. (Spanyol-magyar kéttannyelvű gimnáziumba jártam 5 évet Kecskeméten Regivel pedig osztálytársak voltunk.)

Voltak gondok a tervezéssel, rájöttünk, hogy Spanyolország óriási, nem volt sok időnk 5 nap nettóban+utazás, és ki kellett találni mit szeretnénk megnézni, és hogy utazzunk országon belül. Először autót szerettünk volna bérelni, mert az milyen menő, és milyen szabadok leszünk vele, persze…. Madrid – Sevilla útvonal 530 km, és a google térkép 5 órányi vezetést ír elő. 😱 Na most Spanyolországnak van egy szuper vasúttársasága a RENFE, ő üzemelteti a spanyol nagysebességű vonatokat, melynek neve AVE. Az első vonal pont a Madrid – Sevilla volt 1992-ben. Akár 350 km/h-s sebességgel képes menni, nekünk 295 volt a legmagasabb, egy kijelző mutatja a kabinban, nem csoda, hogy 2,5 óra alatt tettük meg a távot. Aki egyébként vonatozna az országban, ajánlom, hogy 2-3 hónappal indulás előtt vegye meg a jegyeket, nem éppen egy MÁV jegyárban van a RENFE.

thumb_IMG_5773_1024
AVE, Malaga – Madrid, micsoda áramvonalas nózi
thumb_IMG_5190_1024
Két hajtómű a balszárny alatt

Szóval kirándulásunk Madridban kezdődött, Regi Budapestről én pedig Dubaiból érkeztem (A380-assal, végre repültem utasként a nagy döggel). Szuper összhangban van a Ryanair, a Wizzair és az Emirates menetrendje. 😀 A reptérről bebuszoztunk a vasútállomásra, és onnan rögtön irány Sevilla. A szállásunk annyira szuper helyen volt, és annyira édes volt, hogy nincsenek rá szavak. Mivel viszonylag későn értünk 7 körül talán, így csak egy rövid sétára és némi étel felkutatására volt időnk első este. Néha kicsit beletenyereltünk az ételválasztásban… 😅 Sonkás krokettet rendeltem a Taberna la Encarnación nevű kis falatozóban. Ahogy beleharaptam olyan volt, mintha zsírt ennék. Kicsit kiakadtunk rajta. 😃😃 De aztán megnéztem online a receptjét, és rájöttünk, hogy besamel mártás van elvileg benne, ez az ízén nem javított, de legalább tudtam, hogy nem rántott zsírt eszek. A finom vacsora után visszatértünk a szállásra, és megterveztük a következő napot.

thumb_RYCE7185_1024
Kilátás a szállás ablakából
thumb_IMG_5531_1024
És a szállás maga
thumb_IMG_5195_1024
Sonkás krokett… 😀 A paprikás szalámi és a carbonara nagyon fini volt

Az utcánkban volt egy szuper reggeliző hely, ahol első nap spanyol tortillat ettünk (ami ilyen tojásos krumplis szelet), második nap pedig ibériai sonkát reggelire kávéval 3 euróért, mennyei volt. Miután erőre kaptunk, hónunk alá vettük a kamerákat és neki vágtunk a városnak. Mutatom képekben ☺️

thumb_IMG_5196_1024
Napindító, café con leche (spanyolok nem mondanak olyat, hogy caffe latte)
thumb_PVLO7122_1024
Nem tudom, mit árulhattak itt ebben a kapualjban
thumb_GJRR7296_1024
Elindultunk a kis utcákban, igazi útvesztők, nincsenek nagyon utcatáblák, és az utcákban nincs semmi rendszer, úgy értem, nem párhuzamosak, jó párszor eltévedtünk.
thumb_FTAO7904_1024
Mivel nem voltak sokan még reggel, teljesen magunkénak éreztük az ébredező várost
thumb_EZXK4436_1024
Csoda kis étterem, ami szintén egy csöpp utcáról nyílt, ha meg akartam volna találni, tuti nem sikerül.
thumb_IDUB7270_1024
Ez a kagyló a 800 km-es El Camino-nak a jelképe, ami Észak-Spanyolországban található zarándokút, de Európából több helyről is neki lehet indulni, véletlen belefutottunk ebbe a jelbe, de időhiány miatt elnapoltuk most az El Caminot. 😀
thumb_JYIR1148_1024
Ezek a csodálatos kis utcák a Barrio de Santa Cruz városrészben találhatóak
thumb_IMG_5387_1024
Gazpacho, a spanyol paradicsom leves, nagyon frissítő íze van, tökéletes a nyári melegben
thumb_IMG_5203_1024
Nagyon fura, palacsintában sonka és sajt, nem volt rossz 🙂
thumb_IMG_5204_1024
A kötelező képeslapok letudva (extranjero-külföld)
thumb_IMG_5402_1024
Selfie anyuéknak, hogy minden oké! Egyen kalapot reggel az első szuvenír boltban szereztük be, mivel 37 fok volt Sevillában.
thumb_UAJI1103_1024
Alcázar képekben

Az Alcázar a királyi kastély a városban, a 13. században készült egy mór muszlim király parancsára. Az építészeti stílust mudejár-nak hívják, a szó eredetileg a mórokat és azokat az Andalúziában született iszlám hitűeket jelentette, akik a reconquista (visszahódítás) után is az Ibériai-félszigeten maradtak, de nem keresztelkedtek meg. Ma már egy, a 12. és 16. század között elsősorban Aragóniában és Kasztíliában elterjedt ibériai építészeti és díszítési stílust jelent, amelyet erősen befolyásolt a mór ízlés és szakértelem. (wikipédia) Őszintén, nem is hallottam sose ezt a szót, de nem tudtam betelni a formákkal és színekkel, egész Sevilla képviseli a stílust.  Belépő: 9,50 euró. Az UNESCO világörökség listáján szerepel. Ha ez még mindig nem lenne eléggé meggyőző, hogy megéri meglátogatni,  Trónok harca című amerikai TV sorozat 5. évada alatt ez a kastély forgatási helyszín volt egyébként!! 😍☺️

thumb_JIDO8883_1024
Ahogy besétáltunk gopróval a hátunkon
thumb_NFZC0203_1024
Beléptünk a kastély parkjába
thumb_RZZQ2406_1024
Regi adott egy-két trükköt, hogy használjam a kamerám, tehát most a szokásosnál is szebb képek sikerültek
thumb_VCEO5209_1024
Egy csodaszép átrium
thumb_XNML7487_1024
Ilyen kép rólam is készült, mint látszik, Regi épp ügyködik rajta
thumb_WAUA6047_1024
Akkora parkja volt a kastélynak, hogy nem is tudom, hogy voltunk-e minden zugában.
thumb_TUIS0583_1024
El tudtuk volna képzelni, hogy itt éljünk pár száz évvel korábban
thumb_DUNS8134_1024
Imádtam
thumb_DYZW1428_1024
A bikavidal épületét meglátogattuk, de lemaradtunk a viadalról, mivel az minden vasárnap van
thumb_VOOC7364_1024
A pálmafákból sosem elég
thumb_TZCD9016_1024
Torre del Oro – Aranytorony, a 13. században épült, és nevét onnan kapta, hogy korábban aranyszínű csempékkel volt borítva. Ma egy hajó múzeumnak ad helyet.
thumb_XOUM2019_1024
A cuki spanyol pasik ajánlgattak “pasitot” a lovaskocsijukon, nehéz volt nemet mondani. 😀
thumb_YHQO4259_1024
Újabb rejtett csoda
thumb_TKGC4143_1024
Churros

Hát a churros-szal is megjártuk picit. Igazi nasi, spanyol fánkszerűség. 😋 Hallgatnunk kellene a helyiekre… Mondta a pincér srác, hogy egy adag 5 darab churro, akkor mennyit kérünk? Kettőt.. Mondja, de egy adag 5 darab. Mi mondtuk, jó, jöhet. Hát utána rendesen megszenvedtünk vele, mert annyira laktató! És láttuk később, hogy a többiek egyet kérnek két személyre. Ráadásul hihetetlen olajos. De egyébként, ami szuper volt, hogy sikerült egy olyan helyre betérnünk, ahol frissen az orrunk előtt készítették el.

thumb_IMG_5393_1024
A Flamenco plakátjával

Visszatértünk a szállásunkra, és igyekeztünk megemészteni az olajos churrost – nem volt egyszerű 😅 – , de közben készült a következő terv. Napközben láttunk több Flamenco estet is reklámozva, szóval úgy döntöttünk, hogy elmegyünk egyre. Regi talált egy szupernek ígérkezőt, nagyon közel a szálláshoz. Tuti tipp következik! Vegyél jegyet online előtte, mert majdnem mindenkinek volt jegye rajtunk kívül, így mi várólistára kerültünk, és nem volt tuti, hogy beférünk-e. De végül nekünk is jutott hely, a jegy 18 euró, de minden pénzt megér. Fantasztikus, hidegkirázós, borsódzós élmény volt nézni, ahogy a művészek igazán élik, amit csinálnak. 💃

thumb_LVZM2272_1024
Casa de la Memoria, az épület, ahol részt vettünk egy Flamenco esten
thumb_IMG_5397_1024
A csapat balról jobbra: Óscar de los Reyes, Almudena Serrano, Jeromo Segura, Pedro Sánchez

Másnap a kis reggelink után elindultunk a még kimaradt látványosságokat felkutatni: Plaza de España és a Parque María Luisa.

thumb_QHNF1823_1024
Plaza de España szökőkút
thumb_KTYE3647_1024
Gyakorlás 📸
thumb_WKUG1055_1024
Neo-mujédar stílus
thumb_VCNZ7388_1024
Almeria Spanyolország egyik tartománya, a félkör alakú épületet végig kísérték a tartományok hasonló ábrázolási módban
thumb_YDUM2759_1024
Regi meggyőzött, hogy béreljünk egy csónakot és evezzük körbe a teret, nem igazán tetszett az ötlet, mivel sose eveztem még… de szerencsére Regi egyetemen kajakozott, így ő volt a hajó kapitány én meg az operatőr. ❤ Én csak körbe-körbe vergőttem volna a csónak tengelye körül. 
thumb_PCWV8493_1024
Legalább operatőrnek jó vagyok, spontán kép 😀 
thumb_PPJB6863_1024
Szép, szép, szép! 
thumb_HNEP2970_1024
A tér
thumb_HGNZ4629_1024
A tér Regivel ❤
thumb_GZFQ7628_1024
Imádom ezt az építészeti stílust
thumb_DFPO4907_1024
A tér egy másik szemszögből. 

 

Délután átbuszoztunk Malagába, ahol nagyon jól sikerült az első esténk. 😍☺️

thumb_IMG_5534_1024
Eléggé megterhelőnek találtam ezt a jövés-menést a városok között, főleg mikor nagy hátizsákkal és bőrönddel ( én nyomultam a bőrönddel) kellett átszelnünk a fél várost… Malagában már inkább taxiztunk. 😀 
thumb_IMG_5544_1024
Itt csatlakozott be kalandjainkba Fülöp, aki a szerencse macim aputól, és még tavaly Fülöp-szigetekre jött velem először, Regi el is nevezte Fülöpnek akkor, így lett a keresztanyja. Azóta mindig benne van a bőröndömben, viszont mindig ott is felejtem, most viszont jött velünk Malagában mindenhova. 🙂

Kicsit csalódás volt a tengerpart, hiszen Malaga tengerparti város, nem véletlenül jöttünk ide, de nagyon hideg volt a víz, 21 fokos, amivel nem is lett volna baj, első este belementünk, és szórakoztunk a hullámokkal. Viszont a strandnapra meg elromlott az idő, felhős szemerkélős, nem akartunk kockáztatni, hogy megfázunk, szóval így az igazi strandolás kimaradt.

thumb_IMG_5542_1024
Kinéztünk a tengerpartra
thumb_IMG_5547_1024
Ropa Vieja- Öreg ruha nevű étel, a kubaiak egyik nemzeti étele.

A tengerparton ücsörögve kutattunk jó étterem után (mivel ugye eltörölték a roaming díjakat Európában, így tudtuk használni a telefonjainkat). A tripadvisor most sem hazudtolta meg magát, annyira szuper hangulatos éttermet találtunk az alkalmazás segítségével. A hely neve La Camperia Malaguita, azt írták róla, hogy a helyiek járnak ide, nagyon aranyos a személyzet,  és hogy megfizethető. Teljesen igaz volt minden. Annyira hangulatos volt a hely, és nem azért ahogy kinézett, vagy ahol volt, mert abban nem volt semmi különleges, hanem  a vendégek voltak imádnivalóak, és a pincérnőnk is nagyon szeretett minket! ❤

thumb_IMG_5550_1024
Csokis szuflé, Fülöp legyűrte az egészet! 
thumb_IMG_5555_1024
Fülöp túl sokat ivott

Este történt egy apróbb malőr, majdnem kinn aludtunk az utcán…. de hála Reginek, nem. 😂 Na szóval úgy indult a sztori, hogy délután becsekkoltunk a hotelunkba, a cím a booking.com-on a San José utca volt, oda is mentünk és ott csak egy iroda van, áláírtuk a papírokat, majd egy nő elvezetett minket a szállásunkig, ami pár utcával odébb volt. Amikor kiléptünk az épületből, nem néztük meg, hogy milyen utca, és hányas szám. A két városban, ahol jártunk nagyon jellemző, hogy az utca képe nappal és éjszaka teljesen különböző, mivel teli vannak az utcák kirakodós boltokkal a nappali órákban, viszont éjszaka csak lehúzott rolókat látsz mindenhol. Így mikor közelebb értünk a célunkhoz, csak néztünk ki a fejünkből, hogy most mi a manót csináljunk, és hol van a szállás, nem volt ismerős semmi. 😱 Már belepróbáltuk a kulcsunkat pár kapu kulcslyukba, mikor Reginek eszébe jutott, hogy csináltam videót a szállásról telefonnal, és hogy nézzem már meg, hogy hogy mentette el a helyet a telefon a videóhoz. És képzeljétek, ez megmentett minket, mert a videó házszámra pontosan megadta a helyet. Huhh, megmenekültünk!

Másnap szoros programunk volt…

thumb_JOHH3634_1024
Reggel gyors kitekintés a városi piacra. Gyümölcsök, hal és disznó minden mennyiségben! 😀
thumb_EIVK2892_1024
Calle Molino Lorio sétáló és bevásárló utca
thumb_IMG_5654_1024
Szuvenír nézőben 🙂 
thumb_IMG_5561_1024
Malagában született és élt Picasso 10 éves koráig, ellátogattunk a Picasso múzeumba, ahol nem lehet fényképezni, amit akkor tudtam meg, amikor ezt lőttem, és rám szóltak. Annyira tetszik ez a skicc. No mindegy, logikus egyébként, hogy nem lehet… de azért kár. 🙂
thumb_IMG_5562_1024
Picasso reggeli kávéja mellett a reggeli újságra alakított egyet, legalábbis így néz ki. Ezt muszáj volt titokban megörökíteni, én tényleg megtettem mindent, megnéztem neten, hogy fenn van-e a kép, de nem találtam így sunyiban lekattintottam.

Egyébként nagyon megható egy ilyen nagy ember eredeti műveit élőben látni. Viszont jó néhány híres képe hiányzott, gondolom a barcelonai múzeumban van, felkerült a bakancslistámra. ☺️ Érdekes volt, mert volt ingyenes hanganyag, és spanyolra állítottuk mindketten. Nagyon nosztalgikus hangulatunk lett tőle, teljesen a spanyol órás magnóhallgatásra emlékeztettet, mivel a felolvasóknak ugyanolyan hangjuk volt, mint a spanyol könyvünkhöz tartozó hanganyagokban beszélőknek. 🙂

Délután elbuszoztunk egy Mijas nevű városban, ami arról híres, hogy az összes ház fala fehérre van meszelve. Andalúziában nagyon sok ilyen kis falucska fellelhető. Úgy hívják őket spanyolul, hogy pueblos blancos – fehér faluk. Mivel ugye korábban kiderült, hogy óriási ez az ország, kifejezetten Malagához közeli helyet kellett keresni, így döntöttünk Mijas mellett, nem bántuk meg.

thumb_JYIA6950_1024thumb_XHRJ5104_1024thumb_RRYQ2012_1024thumb_EYPC5756_1024thumb_MSXH5991_1024thumb_EYAK4061_1024thumb_MHTX4810_1024thumb_PXBL6245_1024thumb_KUCQ3815_1024thumb_NVJU0854_1024thumb_EOOD4588_1024thumb_AAAR3711_1024thumb_HXFR2881_1024thumb_WZOU0032_1024thumb_HKLM0745_1024thumb_GWFR0485_1024thumb_RIDE5626_1024

Este hulla fáradtan értünk vissza Malagába, kopogó szemekkel kerestünk valami éttermet. Nos, én nem eszek tenger gyümölcseit egyáltalán, nincsenek vele jó emlékeim. 😀 Ennek ellenére sikerült beülni egy olyan helyre vacsizni, ahol csak az volt.. illetve volt egy csirke étel a menün, de közölte a pincér, amikor azt kértem, hogy az nincs. Na mondom jó, akkor egyefene legyen seafood. Mindketten garnélarákot kértünk, csak más elkészítési móddal. Azt kell mondjam, nagyon ízlett, nekem pozitív csalódás volt, mert ugye nem szeretem annyira.

thumb_IMG_5655_1024
Fini! Egyébként a helyi sör, amit láttok minden étel képemen a Cruzcampo illetve a San Miguel, az utóbbit jobban bírta az allergiám. 🙂 

Másnap borongós időre ébredtünk, de megpróbáltuk kihozni belőle a legtöbbet, és úgy érzem, hogy sikerült is. Ugyan a strand elmaradt, de tettünk egy kis történelmi sétát, és a szépérzékünknek is adtunk este…

thumb_DFHJ0469_1024
Sevillához hasonlóan, Malagában is van egy vár, Alcazaba névre hallgat
thumb_IVYS6033_1024
A várból jó rálátás van a kikötőre
thumb_IPCH8425_1024
Átrium
thumb_IMG_5776_1024
Fülöp is meghódította a várat
thumb_HWFG1571_1024
Lime fa
thumb_DHHA6001_1024
Annyira kis filmbeli volt ez a vár is!
thumb_AVED8449_1024
A képen a malagai bikaviadal épületét látjátok, az a kerek 😀 
thumb_CLSY6733_1024
Pálmafa ismét 🙂
thumb_IMG_5758_1024
A Hotel Molino Lario tetején egy tetőtéri bár található lélegzetállító látványt nyújt
thumb_IMG_5749_1024
Spanyolország nem létezik Sangría nélkül
thumb_IMG_5769_1024
Kb. két óráig ültünk ott és csodáltuk a naplementét, Spanyolországban egyébként nagyon későn megy le a nap, ma például 21:39kor.
thumb_IMG_5772_1024
Ez volt a kis privát terasz helyünk a többiek a bárnál voltak, és hallgatták a spanyol élőzenét, ami hozzánk is elhallatszódott,de még tudtunk beszélgetni tőle. Elmondhatatlanul szép és nyugis este volt 🙂

 

Másnap korán reggel szállásunkat hátrahagyva, felcuccolva indultunk a vonatunkhoz, hogy visszatérjünk Madridba. Úgy terveztük, hogy itt is megnézünk még egy-két dolgot. Leadtuk a bőröndöt meg a nagy hátit a vasútállomáson, itt megjegyezném, hogy 40 percet álltunk sorba!! (Elvileg valami probléma van az rendszerrel, így a szekrények nem működnek csak manuálisan.) Szerencsére a felvételhez nem kell sorban állni. Elsétáltunk a Gran Vía-ig, és utána elkezdett szakadni az eső, meg amúgyis hulla fáradtak voltunk már, szóval szárnyaszegve visszametróztunk az Atocha vonatállomásra. Azért ezzel is eltelt az idő, mert persze ugye közben nézelődtünk, amíg nem szakadt ránk az ég, így már nem kellett sokat várni a reptéri buszra, ami fél órát késett! De szerencsére elértük a járatokat, mert mindkettőnknek rengeteget késett a gépe. Sajnos, nem egy terminálon várakoztunk. Itt megjegyezném, hogy le a kalappal a gyakori utazók előtt. Engem ez az éjszakai 7 órás járat nagyon lefárasztott, úgy értem haza, mintha egy percet se aludtam volna éjszaka, közben az egész repülést elvileg átaludtam. Szóval aki tervez ilyen utazást, hogy majd éjszaka alszik a repülőn, ne számítson rá, hogy kipihenve érkezik a célállomásra. (Legalábbis, ha először csinál ilyet.)

Fantasztikus volt ez az 5 nap a legjobb barátnőmmel és volt spanyolos osztálytársammal. Nagyon hangulatos volt elmerengeni a spanyol kultúra forgatagában. Megtapasztalni az embereket és mindennapi életüket kicsit. Felidézni a spanyol célnyelvi civilizáció órán tanultakat, látni élőben, amiről annyit meséltek nekünk. Spanyolul beszélni, és együtt lenni, közös élményekkel gazdagodni. ❤️😍

Nagyon sokat tanultam ennek az útnak a kapcsán ilyen utazási praktikákat, trükköket szállással és közlekedéssel kapcsolatban is. Jó lecke volt. 😀

Köszönöm, hogy elolvastad,

Üdv,

Dorka

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s