Sziasztok,
Jelen pillanatban az Emirates EK112-es járatán ülök Budapest-Dubai útvonalon. Úgy döntöttem, hogy nagy unalmamban írok egy kicsit, aztán majd posztolom, ha leszálltam. 🙂
Először is, elég nagy kínzás nekem itt ülni utasként, és nem szólni semmiért, amit látok… 😆 Figyelem az utasokat, hogy miket bénáznak, vagy mit csinálnak, amit nem kéne, és nagyon nehéz a helyemen maradni, és nem helyre rakni őket. Érdekes, szerintem többet látok így, mint cabin crew-ként, mivel folyamatosan a kabinban vagyok, akik ma dolgoznak, épp a konyhában készítik elő a vacsoránkat, ami igen finomnak ígérkezik ma (is).
A menü előételből, főételből, desszertből és egy kis nasiból áll. A budapesti járaton TUC keksz van, Emirates csoki, vaj, sajt, kenyérke. Ma füstölt pulyka káposztasalátával az előétel, majd választhatunk curry-s csirkéből (amit rizzsel és borsóval kísérnek) vagy serpenyőben sütött lazac közül ( utóbbi pedig krumplival és egyéb zöldségekkel). A desszert citromos sajttorta. Alig várom!!
Na szóval az utasok… 😀 Van hátul 4 ülés, amit mostanában a cég kiad a cabin crew-knak pihenőre, ha csak 10 perc akkor is jó, mivel amikor ott ülünk, nem kell megválaszolni a csengőket, tehát nyugodtan el lehet fogyasztani a jól megérdemelt vacsorát, reggelit, ebédet, ami épp van. Na és egy nő elkezdett oda betelepedni, kis takaró, nyakpárna, minden ami kell. Alig bírtam ki, hogy ne szóljak neki.. még rá is van írva a huzatra, hogy CREW… Végül szerencsére megálltam, hogy szóljak érte, és vagy magától rájött, hogy rossz helyen van, vagy szóltak neki, de hálisten elült onnan… 😀
Másik pici sztori… mellettem kislány össze-visszatekerget itt mindent… légkondit és a világítást… Arra nem jöttem rá, hogy mi volt a terve a légkondival, szerintem fázik, mert baromi hideg van, de már bezártam őket még felszállás előtt… Utána neki állt a lámpákat elcsavargatni, azok pedig be vannak állítva arra az ülésre, amelyiknél felkapcsolja az ember.
Úgy gondolom, ilyenkor a repülőgépet féltem, hogy a kezükben marad valami…. Egy rövidke sztori még, amikor dolgoztam egy járaton Phuket felé, vadonat új repülőgéppel, annyira újjal, hogy még nekem is át kellett néznem az ülés hátulját, hogy hogy működik a távirányító és az asztalt, hogy lehet lenyitni. Na és ott egy lányka megkérdezte, hogy van-e sör nyitóm, mert olyan kupakos volt a víze. Mondom nincs, nem tudom neki kinyitni, erre a mellette lévő enyhén fiús lány, mondta ő majd kinyitja. Hát nem neki látott feszegetni az új repülőgép sértetlen karfáján az üveget?! Azt hittem, leütöm… De ő gyorsabb volt nálam, és előbb kinyitotta, szerencséjére… 😀
Már elkezdték kivinni az előre megrendelt kajákat a légiutaskísérők, mert lehet rendelni 48 órával a járat indulása előtt ilyen “special meal”-eket. Pl. Vegetáriánus, vegán, gluténmentes, laktózmentes, gyerek menü (reggelihez nutella van 😍 ), alacsony kalória tartalmú, cukormentes stb. Ez igazából nagyon jó, mert akinek bármi baja van, az is tud enni egy jóízűt, és főleg ha 10-15 órás járatra indul, akkor sem marad éhen.
Egyébként azért kezdtem írni ezt a bejegyzést, hogy elmeséljem nektek, hogy hogy telt a szabadságom, jobban mondva szabadságaim. Eredetileg volt szabadságom július elején, de igényeltem pár napot júniusra is és nem kaptam meg, és emiatt nagyon csalódott voltam, mert rákészültem…. Na és most kitalálta pont a cég, hogy lehet olyat is, hogy az adott hónapban kérsz pár nap szabit, ha menekülnöd kell az országból, ez nekem nagyon jól jött, mert épp nagyon honvágyam volt. 🙂 (Egyébként 3 hónapra előre kell kérni szabit.)
Szóval így megkértem a szabit június közepére is, meg ugye volt egy július elején is. Nagyon nagyon jól teltek a napok otthon, csak megint nem volt elég, hiába volt ennyi, megint nem jutott idő mindenkire, kezdek ezért mérges lenni már… De ígérem, most már rugalmasabb leszek, ha megyek haza,majd meglátjátok! 🙂
Sikerült kilátogatni a budaörsi repülőtérre is, végre egy év után megint repülhettem/vezethettem, és szívhattam egy kis reptér és repülőgép szagot. 🙂 Nagyon-nagyon hiányzik!! És az emberek is! 🙂
Anyuval ellátogattunk a ráckevei strandra, nagyon szuper, minden van ami szemszájnak (habtestünknek) ingere: szaunák, gőzkamra, termál vizes medence, úszómedence, csúszdák, nagy füves területek, fini strand kaják, és kivetítő a foci idejére.
Utána Regi látogatott meg, és főzöcskéztünk egyet, nagyokat beszélgettünk és foci meccset néztünk! ⚽ 😚 Majd villám tali Petrával egy limonádé erejéig. 🙂
Ezzel körülbelül el is szaladt az első adag szabadságom, és repültem egy Phuketet (ahol végig a hotelszobámban voltam, mert annyira fájt a fejem, hogy nem bírtam mozogni). Azért jó nagyokat ettem. 🙂
Még egy turnaround várt rám, ami az elhelyezkedését tekintve számomra stresszes volt, mondhatni tövig rágtam a körmöm, mert Kabulba mentünk. Eléggé paráztam, de a kis drága 777-es visszahozott minket. Semmi extra nem történt, csak a körülmények nyomasztottak.
A kövi szabadságomra már heti tervvel jöttem, kivel mikor hol találkozok, illetve még fodrász, fogorvos is volt…
Petrával beszélgettünk egy nagyot Budapesten (még mindig imádom ezt a várost! ), elmesélte, mi volt az aktuális repülő versenyeken, amiken sajnos nem tudtam részt venni, mint önkéntes. Annyira tetszik, hogy a Szabadság híd le van zárva az autósok és villamosok előtt, így mindenki oda jár most társasági életet élni. 🙂
Apuval ellátogattunk a terror házába, amit imádtam! Majd elmentünk a Ferenc József sörözőbe, ami inkább egy nívós étterem, mint söröző! Gondolhatjátok, hogy telitömtem magam magyar kajákkal…: gulyás leves sok kenyérrel, csirke paprikás galuskával, túrógombóc! (Még mindig nem ért ide hozzám a kaja kocsi a gépen, és itt éhezek már, hogy ennyit írok az ételekről 😀 ).
Végre eljutottam a volt munkahelymre, úgy örülök, hogy láttam a csapatot, és hogy a volt főnököm is benn volt az irodában! Szuper volt hallani mindenkiről egy kicsit, néhányukkal szoktam e-mailezgetni vagy facebookon beszélni kicsit, de azért az nem az igazi! Most egészen tudok mindent nagyjából, kivel mi van. Sajnos elfoglaltak voltak szerda délelőtt lévén, de pénteken nem tudtam bemenni, az egy kicsit laza lap. (Az sem mindenkinek).
A hétvégén pedig eljutottam Regivel életünk első Balaton Soundjára! 🙂 Iszonyatosan jó volt! Tavaly ugye dolgoztam rajta, de az nem ugyanaz, sőt….! Szuper a hangulat, már kora délután megéri bemenni. El voltunk a parton, kicsit belementünk a vízbe is, kajáltunk egyet még az este elején, majd belevetettük magunkat a sűrűjébe. Az egyetlen problémám Fritz Kalkbrenner volt, mivel későn értünk már oda a színpadhoz, nem tudtunk eléggé előre menni a tömegben, és hát így élvezhetetlen volt, ezt egy kicsit elszúrta a rendezőség, hogy kis színpadra tették Fritz-et, volt ott azért nagyobb is, így ott hagytuk őt. Sok menő dolog van: bungee jumping, katapult ülés, óriás kerék, és egy drót kötél, amin le lehet csúszni. Mi az óriás kereket próbáltuk ki naplementekor, csodaszép volt. 🙂
Közben megjött a vacsim a repülőn, illetve a bár kocsi is el haladt mellettem, és kértem egy vodka narancsot két pohár narancslével, mert iszonyat erős egy fél deci vodka egy deci naranccsal, de a srác félreértette, így most két narancslevem van két vodkával, mindegy, hátha elfogy. 😀 Nagyon nagy ital választékunk van, eddig még csak egyszer volt olyan, hogy olyat kértek, amim nem volt… egy olasz utas kért grappa-t. 😀 Mintha magyar kérne pálinkát körülbelül. 😀
Szóval így teltek a szabadnapjaim, kicsit el vagyok szonytolodva, mert most megint az a helyzet állt fel, hogy fogalmam sincs, mikor megyek legközelebb. Nem baj, addig nyomom a mindennapokat, taposom a gépezetet, és élvezem a layovereket! 🙂 Most meg a vodkám és a filmet, amit a több mint 850 opcióból választottam ki. (igen, kicsit ma fényezem a cégem, mert imádom! 🙂 )
Puszi, see you later,
Dorka
ui: Ők most a Malévre hajaznak? Nézd az orrát!
live4flying 