Sziasztok,
Bali nagyon nagy álom volt nekem, még decemberben feltűnt a rosterembe a semmiből, nagyon nagyon örültem neki, de aztán rá kellett jönnöm, hogy amíg junior vagyok, addig nincs Bali. 😀 Most egyébként senkit nem vettek le a járatról, mert teli volt a két osztályos Boeing, tehát 389 férőhelyes gép majdnem teli… fincsi volt. 😀
Az egyik crew már másodjára ment, így volt egy telefonszáma, akinek írhatunk, ha szeretnénk menni valamilyen túrára. Nagyon aranyos volt tőle, mert igazából pár nappal ezelőtt volt, és nem is ő szervezte, de elkérte a számot, hogy majd nekünk odaadja. Hát nem volt zökkenőmentes, de most mindenki benne volt a progiban, aki ígérte magát, kivéve a sofőr. 😀 Nehezen értük el telefonon, mivel már este 11 óra volt, mikor írtunk neki, aztán mindenki kidőlt, de reggel írt a pasas, hogy hányra jöjjön. Mondom, oké, ha ennyire rugalmas valaki, akkor 8:30-ra kérjük szépen. 😁
Kész programmal állt elő, elvitt minket egy rizsföldhöz. Érdekes, mert túrista látványosság, az ott lévő kávézóban 3000 indonéz rúpiáért lehet csak wc-re menni, jó drága pisilés lett. 😆 De egyébként ez egy működő rizsföld, ott áztak a vízben a rizsek. 😀
Miután megcsodáltuk a termést és megvettük a kötelező hűtőmágnest, a sofőrünk elvitt minket egy Bali Pulina nevű kertbe, ahol megismerkedtünk a cibet macskával, ami amúgy nem is macska, hanem rágcsáló. Ő megeszi a kávébabokat, majd kikakilja és az okos ember pedig feldoglozza kávéként, majd megissza…. Ezt az italt úgy hívják, hogy kopi luwak.




Majd a dzsungellel a háttérben kávékat és teákat kóstolgattunk. 🙂 Elmondanám, hogy kávé íze van a kopi luwaknak. 🙂 És a többi is finom volt: gyömbér tea, ginzeng (ginseng) tea, vanília kávé, kakaó kávé.


Újult erőre kapva egy vízesés felé vettük az irányt. Tegenungan vízesés a neve, szerintem abszolút megéri elmenni ide, most utána olvastam kicsit, sokan írják, hogy teli van zsúfolva emberekkel, van benne valami, de el kell időzni kicsit ott és akkor feloszlik a tömeg előbb utóbb. Mi felmásztunk a tetejére, és mire lejöttünk, már nem voltak ott, nem tudom, hogy mitől függ, hogy mennyi ember van, de szerintem ki lehet fogni. 🙂





Katt a videóra 🙂 Ezt nektek csináltam 🙂
Azért elég kemény volt ez a túra, még akkor is, ha körülbelül másfél órát töltöttünk el ott, és annak csak a felét másztuk, de azt köveken és gyökereken, szóval ne tanga papucsba vágjatok bele, ha erre jártok… elfáradtak a lábujjaim a végére, mert úgy kapaszkodtam velük. 😀

Visszafelé még megküzdöttünk a lépcsőkkel felfelé is…. de végül megérte az egészet. Hulla fáradtan értünk vissza a hotelbe, és még mindig nagyon nagyon sok mindent szeretnék itt megnézni, szóval kérek még ilyen járatot mindenképp! ❤ Bali ❤
A hotel tengerpartja sem rossz 😀 itt viszont csak a fénykép erejéig voltam, rohantam aludni 🙂
Nem sokára jelentkezem 🙂
Puszi nektek! See you later
Dorka