Első operational (azaz dolgos) repüléseim
Na először is hozzá kell tennem, hogy állandóan játszanak a rosteremmel, vagy legalábbis az első héten. Van egy telefonos információs vonal, amit ajánlanak mindennap felhívni, főleg a kezdőknek. Ezt úgy hívják, hogy EVITA, és ez adja a legfrissebb információt a beosztásról (hiába van ott a hivatalos portálunk vagy a mobil applikációnk, Evita a legjobb barátnőnk, ő tudja, mi van). Volt pár nap, amikor akárhányszor hívtam, változás volt. (Ez amúgy egy géphang.)
Első dolgos repülésem Bahrein lett volna, de áttettek Pakisztánba Peshawar nevű városra, de nem bántam,mert kétszer annyi repidő, kétszer annyi pénz. 😀 Nagyon izgultam, ez egy esti repülés volt, azt hiszem hajnali 3 körül szálltunk fel. Előtte délután én annyira igyekeztem aludni, de egyáltalán nem tudtam. 4 órán keresztül feküdtem a sötét szobában az ágyamban csukott szemmel. 😀 Egészen sokáig nem éreztem, hogy fáradt lennék, visszafelé ütött be inkább. A Cabin Crew csapat nagyon kedves volt. Sokat segítettek. Teljesen el voltam anyátlanodva, főleg a fel meg leszállást megelőző-követő dolgokban, mert eddig mindig a pilótákkal voltam a cockpitben. Most kaptam egy ajtót! ❤ Ami azt jelenti, hogy én felelek azért, hogy leellenőrizzem, hogy alkalmas-e a repülésre (emlékeztek még, amikor írtam, hogy sok-sok repülés előtti ellenőrző (pre-flight check) szöveget szóról szóra kellett tanulni? Na ez az. Az ajtó után jöttek a különféle felszerelések: tűzoltó készülék, oxigén palack, gázmaszk, mentődzsekik, stbstb. Ezután pedig egy “biztonsági keresést” kell végre hajtani a te területeden, bármi gyanús tárgyat keresve. Na most, hirtelen azt se tudtam, hogy mi a területem. 😀 De még szobatársam mondta, hogy mindig a 3. ajtót válasszam főleg kezdőként, mert így kicsi a repcsi rész, amit át kell nézni. Na aztán amúgy a szervizzel már nem volt gond, sokat segítettek a kollégák, aranyosak nagyon.
Ezután hazaértem délben, és aludtam éjfélig, majd éjjel 2-től megint valami délig utána megint 3-tól 6-ig délután. És már indultam is vissza Pakisztánba, Karachiba. 😀 Na ez egy kicsit káosz volt nekem. Eleve nagyon fájt a fejem délután, ezért bevettem egy saridont… másfél órára rá egy aspirint… Nekem ezek hatni szoktak! Már a saridon kiüti a fejfájást. De nem. Hazaért este 6 körül lakótársam, és adott egy por alapú valami portugál izét. Természetesen megkérdeztem, hogy ez rendben van-e drog teszt esetén. Mert vannak szúrópróba szerű alkohol és drog tesztek. Mondta, persze!
Elmúlt a fejfájásom, kipihenve elindultam a reptérre. Mikor csekkolnék be a járatra, azt írja ki az a fránya gép, hogy ki lettem választva drog tesztre. Kaptam egy enyhébb szívinfarktust. 😀 Még is mi ennek az esélye?? Három fejfájás csillapító után.. oké a saridon meg az aspirin oké, de nem ismertem azt a por alapút. Hozzátenném, lakótársam 2 éve van itt, még sose volt ilyene…. Olyan ideges voltam, hogy alig bírtam elmondani a telefonszámom a pasasnak, aki az adataim kérte. Fújtam szondát, és pisiltem kis pohárkába. Minden rendben volt. Elmondtam Marianának az esetet, ő adta a gyógyszert ugye. Erre azt mondta, hogy ugye megmondtam, hogy okés a gyógyszer…?! 😀
Következő sokk, megérkezek briefingre, Airbusra készültem, és kicserélték Boeingre a gépet. Ez a Safe Talk miatt és a pozícióm megválasztásánál is para volt. (Egyébként biztos vagyok benne, ha pár hónap múlva visszaolvasom ezt a bejegyzést, nevetni fogok rajta, mert már annyira belejövök, és mindegy, hogy Boeing vagy Airbus … 😀 ) Na megint kiválasztottam a 3. ajtót, ami jó is lett volna, de mivel kevesen voltunk, nem volt ember a középső konyhára (galley), hogy megcsinálja a biztonsági csekket, ilyenkor annak kell, aki a baloldali 3. ajtónál van, és persze, hogy az én voltam. Azt hittem, hogy megszakadok a kis konténerekkel, mire mindent elmozdítottam a helyéről. Ha úgy csináltam volna, ahogy a suliban mondták, hogy pakoljak ki belőle, ha túl nehéz, akkor még most is ott pakolásznám…. (Holnap megyek is kondiba… gyúrok egy kicsit karra 😀 ). Persze többiek jöttek oda, hogy kell-e segítség, de az én felelősségem, nem akartam azt mondani, hogy jaj nézd már meg azt a részt. Ha én nem látom, hogy tiszta minden, akkor nem mondhatom, hogy rendben van. De na legyűrtem. A szerviz nagyon könnyű volt, 110 utas volt kb. oda is és vissza is. De ebben a nagy repülőgépben úgy tűnt mint, ha csak 20-an ülnének.
Kell készítenünk egy portfóliót a 4 hónap alatt, ami még hátra van a próbaidőből. Minden hónapra meg van a feladat, kérni kell kollégától és kisfőnöktől visszajelzést. (Lehet, hogy már mondtam, bocsánat, ha ismétlem magam. ) 2-2-t havonta. És nagyon örültem, mert nagyon kedves volt a Cabin Superviserem, így kértem tőle ezt a feedback-et (nyilván, ha nem jó fej, nem fog jót írni, az nem kell a portfóliómba XD ). Szóval egy pipa, majd a teheráni vagy ausztrál repülésen meg még egyet, és akkor kész a hónapra a teendőm majdnem. 🙂 Nagyon tetszik a dolog, vettem neki (Emirates) piros mappát. ❤
Day off
A day off, amikor NINCS SEMMI DOLGOM! 😀 Szabad vagyok, mint a madár. (persze legjobb barátnőm, EVITÁT, így is hívom minden este 6 után 😀 ). Tegnap rendbe raktam a lelkivilágom. Nagyon zavar, ha kosz és kupi van a szobámba, de nem volt lelkierőm egy porszemet sem odébb tolni a 4 repülés között. Elmentem tehát a plázába tegnap, vettem piros rúzst (mert elfogyott másfél hónap alatt…. 😀 ). Találtam olcsón harisnyááát!! Az itteni lánykáknak mondom, ha olvassátok, Tezenis, 35 dhs 2 pár. Főnyeremény. Valójában olcsóbb, mint otthon. 😀 Aztán vettem ricsa rózsaszín zuhany függönyt! ❤ Hazajöttem, és teljesen kitakarítottam a szobám, és egy kicsit a konyhát és nappalit is. Ilyenkor olyan jól érzem magam!!
Ma pedig a magyar delegációval elmentünk a Conrad hotelbe, mert jó pár hotelbe ezzel a FACE kártyával, (amit kap minden Cabin Crew) be lehet menni ingyen a medencéhez és a konditerembe. Isteni volt, ott fetrengtünk a nyugágyon, és nem csináltunk semmit, és kibeszéltük a világ nagy dolgait.
Pancsolás után pedig egy nagyon fura helyre mentünk. Legalábbis nagyon nem tudtam hova tenni magamban. Londonban a Camden townban éreztem így, hogy csak néztem ki a fejemből. 😀 Az a neve a helynek, hogy Global Village. Ez a világ legnagyobb turisztikai és szórakoztató egysége 1,600,000 négyzetméteren. 1996-ban indult el a projekt, tehát most 20 éves, és ennek köszönhetően óriási buli van ott mindennap április végéig. Ahogy 
belépsz, a világ majdnem minden nagy nevezetességével találkozhatsz. A Szabadság szobortól elkezdve a Big Ben-en át a Tajmahal-ig mindennek ott van a kicsinyített mása. Ha bemész egy-egy épületbe, piacok vannak, kajáldák, de van egy egész nagy kaja részleg is, kis bódék, mindenféle jóval. Én egy Sushi Palacsintával indítottam…. 😀 Nincs benne hal, csak nutella és mandula darabkák. Kép mellékelve. Aztán ettünk lángost egy magyar bódénál, de köze nem volt hozzá, fel se teszem a képet róla inkább… 😀
Itt van 1-2 kép az épületekről:
Ha tovább tartasz befelé, megtalálod a Dubai vurstlit! 😀 Hihetetlen mi van ott, egy elég nagy vidámpark, mindenféle pörgős forgós hörgős kütyüvel. Természetesen van óriás kerék is. Majd visszamegyek oda egyszer (egy fizu nap után XD) és kipróbálgatom őket. Fannival bementünk egy kísértet házba, nagyon nagyon vicces volt, ott szorítottuk egymás kezét, és sikítoztunk felváltva, ha valami elénk ugrott. 😀 Egy élmény volt ez a mai nap, köszönöm lányok. ❤
Holnap késő este megyek a reptérre, Iránba repülök. 🙂
See you soon
Dorka
ui: A karachi repülésen nő volt az első tiszt ❤ 😀
live4flying 