live4flying

Sziasztok,

Nem sok dolog történt Ugandában, de úgy döntöttem írok róla, mert nagyon jól éreztem magam és sok kedves dologgal találkoztam.

Kezdjük a briefinggel, iszonyat jó arc pilótáink voltak! A repülőgép Airbus A340-300 volt, amiből mar csak 4 van a cégnél. Ugye sokat nyafogok, hogy a mainfleetre kerültem, így sok a turnaroundom. Na most ezek a pilóták csak és kizárólag a két Airbust repülik, az A330-at és az A340-et, amikkel ugye mi megyünk turnaroundokra. (Layoverek csak a következők: Trivandrum, India; Entebbe, Uganda; Dakar, Szenegál. Ezt a hármat mondták most, pedig én még Zimbabwébe is A340-essel mentem, ezek szerint azt már megváltoztatták. Szerintem egy pilótának alapvetően más, mint a Cabin crewknak… Nekik mindegy, milyen az utas profil a kabinban, nekünk nem… Viszont ők is elfáradnak egy hosszú oda-vissza úton. Szívás mindenkinek, na… 😂 Szóval úgy jött be a briefing szobába a kapitány, hogy ő annyira boldog, hogy nappal repül és ráadásul LAYOVER!! Nem is emlékszik már rá, hogy mikor volt ilyen utoljára, mindig éjszakai turnaroundokra küldik. (Reggel 9:20-kor volt a felszállás.) Nagyot nevettünk rajta, mert viccesen adta elő, illetve meg is értjük. 😀

Útközben bementem hozzájuk. Nem szeretnek bejárni a Cabin crewk, mert mindig ugyanazok a kérdések, hol laksz, mióta repülsz, blablabla. Uncsi. Kivéve, ha az ember lánya pilóta! Én majdnem mindig megtalálom a közös hangot velük! 😀 A kilátás a pilótafülkéből megint lélegzetelállító volt, nem hiszem, hogy valaha hozzá tudok szokni majd, de remélem, lesz alkalmam gyakorolni. Óriási viharfelhők voltak a reptér környékén, szépek voltak! ❤️

A hotelunk másfél órányira volt a reptértől…. Entebbe városában szálltunk le, azonban a szállás Kampalában van,  ami amúgy a fővárosa Ugandának. Arra jöttem rá, hogy lehet, hogy a világ nagyobbik felén vezetnek a baloldalon ( én csak úgy mondom, hogy a rossz oldalon). Nem is küldenek olyan helyre, ahol nem kavarodnék bele a közlekedésbe… Egy ilyen üdülőhely féleség volt a hotel egyébként! A szoba maga egy kicsit balatoni nyaralóra hasonlított, csak a tó volt pöppet nagyobb mellette és a pálmafák voltak szokatlanok. A Viktória tó partján voltunk, ez a tó Afrika legnagyobb tava, sőt a világon a második, ha a kiterjedését nézzük. Amúgy annyira nem mély ( a Wikipédia fogalmaz így) mert csak 40-80 méter… Tehát kis sekély .. 😀 Három országba lóg bele, Uganda, Kenya, Tanzánia. Nagyjából téglalap alakú, 320 km hosszú és 275 km széles.

Összeszedtem magam és befújtam magam 30 liter szúnyog riasztó spray-el. Írja a portálunk, hogy a malária veszély közepes, ilyenkor elég a spray, de már ajánlott a tabletta (amit nem fogok szedni, mert tönkre vágja a májam). Zimbabwe-ben sem féltem.. de most a fülembe ültették a bogarat az előző járaton…. A cabin supervisor mondta, hogy Ugandában lett maláriás… ráadásul plusz háló van a szobán belül a szúnyogok ellen… És hogy amúgy teli van a szoba döglött és elő szúnyogokkal… Szóval tisztára féltem, de szerencsére egy darab szúnyoggal találkoztunk… annak is bevonta a szakszóját (lecsapta) az elsőtiszt.

Az volt a tervem, hogy sétálok egyet a partján, de belebotlottam a két pilótába és a purserbe, ahogy söröznek és kaját rendeltek. Szóval leültem hozzájuk és beszélgettünk, akkorákat nevettünk. Meséltek sztorikat, hogy hogy szívatták az újakat anno, nem csak az Emiratesnél, még más légitársaságoknál is, ahol repültek előtte.

A Purser mesélte, hogy hallott egy sztorit, de nem is akarta elhinni, de aztán találkozott a sráccal, akivel csinálták. Szóval azt mondták az újoncnak, hogy az Emirates teszteket csinál, hogy milyen az összetétele a levegőnek a repülőgépen repülés közben, ezért mintát kell gyűjteni. Adtak neki egy zsákot , hogy azzal gyűjtse majd süllyedés előtt, és még azt is mondták, hogy lentről felfelé emelje fel a zsákot nyitott szájjal, hogy ugye minden rétegből legyen minta. Aztán gyorsan zárja be, nehogy kimenjen a minta … A hülye gyerek megcsinálta, viszi oda a zsákot, hogy most mit kell vele csinálni, azt mondták hogy rakja el a fej feletti csomagtartóba és majd hozza magával, ha leszálltak. Akkor szóltak neki, hogy ez szívatás, amikor már az Emirates épületében volt a zsákkal….. XD XD

Másik sztorit az elsőtiszt mesélte, hogy szintén egy Cabin crewt szívattak, de most egy lányt. Airbus A320-ason repült akkor az előző légitársaságánál még, és mondták a lánynak felszállás előtt, hogy mivel nincs meg az az ék, amit a futóművek elé tesznek, hogy ne guruljon el a repülő, megkérték a lányt a következőre. Szóval a pilóta ledob egy kötelet a pilótafülkéből, ami rögzítve van belül, és a csajnak meg le kellett mennie a földre és arra kérték, hogy abba kapaszkodva tartsa már vissza a gépet, amíg hajtómű próbáznak… A csaj lement és neki feküdt a kötélnek…. Nyilván nem hajtómű próbáztak, de fénykép született belőle. 😂😂

A kapitány is beszállt a sztorizásba… Beadta a csajnak, hogy nagyon nehezen jön ki a futó a gép hasából leszállás előtt, ezért arra kérte, hogy amikor hallja, hogy nyílnak a futóműgondola ajtajai, akkor menjen oda a repülőgép közepére, ahol a futók vannak és ugráljon nagyon erősen, hogy kilökje őket a helyükről…. A kabinban vannak kamerák, amit látnak a pilcsik, és ott röhögtek rajta, mivel ott ugrált az utasok előtt…😂😂😂

A sztorik közül csak az első volt Emirates sztori, többi máshonnan jött. Vigyázni kell a repülős világban nagyon… Rá tudjak szedni az újakat… Emlékszem, amikor apu küldte el az újakat pirat farok pumpáért… (Nincs mit felfújni a pirat farok csúszóján). Illetve engem is megpróbáltak rászedni itt a cégnél, amikor bementem a konyhába, hogy én végeztem az én részem átnézésével a kabinban. Erre az egyik gyerek azt mondta, hogy akkor most menjek oda a pilótafülkébe, küldjem ki a pilcsiket és azt is nézzem át… Kiröhögtem, de kíváncsi vagyok, hogy valaki megteszi-e.. 😂

Aztán a caffe latte-m után tényleg lesétáltam a tópartra. Szép látvány volt, de nem volt az a végtelenség, pedig elég nagy, viszont vannak kisebb szigetek, ezért volt mit nézni. Akartam egy fotót, amin csak én vagyok, de nem selfie, szóval kinéztem magamnak két lányt, hogy megkérem őket, mire odajutottam volna, hogy megkérdeztem, ők jöttek oda, és kértek meg, hogy hadd fotózkodhassanak velem. Na ott legalább 6-7 fényképre felkerültem, de meglett az én fotóm is végül. 🙂

Aztán visszamentem a többiekhez és tovább dumáltunk egészen estig. Másnap hotel reggeli, amit ugy szeretek, majd sétáltam egyet az üdülőhely területén. Csodaszép kis paradicsom az amugy iszonyú állapotban levő főváros szélen. Mivel délelőtt hol esett az eső, hol nem, kinyitottam az erkély ajtaját és csak hallgattam a kinti zajokat, még a madarak is csicseregtek. Ezek nagyon hiányoznak Dubaiban, szóval nagyon jól esett. ❤️

Most épp a buszon ülök megyünk a repülőtérre, alapból 1-1,5 órányira van, de ma volt egy baleset így már lassan három órája zötyögünk. És pisilnem is kell… Remélem, nem maradunk itt. XD

Na két óra késéssel begurultunk Dubaiban az állóhelyre. Nem pisiltem be szerencsére. 🙂 Három órát buszoztunk végül. Hűtőmágnest sem tudtam venni. 😦

Összegészében imádtam ezt a 24 órát, nagyon pihentető volt! ❤️

See you later

Dorka